Várkert Bazár

A Lánchíd 19 exkluzív tőszomszédságában találjuk Budapest nevezetes Várkert Bazárját. Elbűvölő atmoszféra neoreneszánsz köntösben. A budai vár páratlan környezete és a Duna illata nyújtja a budai Várhegy délkeleti területének azon markáns környezetét, ahol a 15 században épült kortinafalak és az azokat összekötő zárófalak határozzák meg a látképet.

A vár eredendően katonai jelentőségéhez kapcsolódtak a terület egykori funkciói. Az 1530 körül kiépített vízhordófolyosóhoz és a kazamatákhoz kapcsolódó vízi rondella, folyóparti erődítés, a kortinafalak védelmében kialakított istállók és raktárak. Buda visszafoglalását követően a hadi feladatok jelentőségüket vesztették. A várfalak polgári „szolgáltatókká” alakultak és a várfalak menték kialakított kertek támfalaivá vedlettek. A század végén megjelentek a lakóházak is és a terület látképe átalakult. A vízi rondellát lebontották, teret engedve a terjedő városnak.

Az addig inkább Pestre koncentráló fejlesztések után, a Víziváros nevet viselő városrész és a kiemelt szerepet kapott palota magával hozta a Lánchíd környékének, a Duna-part e részének és a királyi rezidencia rendezésének igényét.

Az első terveket Reitter Ferenc készítette. Ybl Miklós e terveket felhasználva kezdte meg a munkát. Először nyílt, csarnokszerű építményt képzelt el. Gazdasági megfontolások alapján a város azonban végül üzletek kialakítása mellett tette le a voksot, s ezen elképzelések mentén készültek el Ybl újabb tervei, a Várkert Bazár neoreneszánsz épületegyüttese. A bazár 1875 és 1882 között épült fel, keretbe foglalva az angol parkká alakított kerteket. Az épület rafináltan ötvözte a múltat és az átlényegült funkciót, a palotába vezető útvonallal, az egykori vízhordó lépcsővel, a vár- és a kortinafallal. Ybl nem egyszerűen épületegyüttest tervezett. Olyan kompozíciót álmodott meg, amely egyedülálló egységbe foglalta a területet.

Testőrpalota, bérházak, a Duna, a kertek és a palota egységét alkotta meg. Többek között emeletes árkádsor, dór oszlopok, kőbalusztrádos, kőoszlopos pergola, oroszlánok, timpanonos kapu teremtette meg azt a környezetet, amely bérlők híján például szobrászgenerációk munkájához nyújtott alkotói közeget. Stróbl Alajos kezdte a sort 1884-ben, s vagy 80 művésztársa követte őt az elkövetkező száz év során. Itt készítette például Fadrusz János Mátyás király lovasszobrát és a pozsonyi Mária Terézia szobrot, Istók János a Bem-szobrot, Ligeti Miklós a Városligetben látható Anonymus-szobrot. Az árkádsorban működött egykor a Budai Nőipari Tanműhely, de itt kapott helyet a Történeti Arcképcsarnok és a női festőiskolai is.

A II. világháborúban súlyosan megrongálódott bazárt 1957 és 1961 között állították helyre Borsos László és Kacziba Ferenc tervei alapján. A kompozíció egyes részeit sajnos elbontották a helyreállítás, valamint a rakparti villamosvonal kiépítése során.

1961-ben az épületegyüttes újabb funkcióval bővült. Itt működött a legendás Budai Ifjúsági Park, amely koncerteknek és egyéb zenei eseménynek is otthont adott. Mindez azonban olyan igénybevételnek tette ki a Világörökség részét képező Várkert Bazárt, amely erre sajnos alkalmatlannak bizonyult. 1980-ban, egy EDDA-koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott. A Várkert állaga egyre romlott, s hamarosan végképp bezárták.

A Duna-part látványát meghatározó épületegyüttes helyreállítása 2013 nyarán kezdődött meg, két lépcsőben. Végső átadására 2014. augusztus végén került sor. A műemléki rész rendezvényközponttal, reneszánsz kerttel és mélygarázzsal is bővült.


Agreement to terms by clicking checkbox below is required for subscription.

We need to confirm your email address.
To complete the subscription process, please click the link in the email we just sent you.